Az idei dunai árhullám minden eddigi csúcsot megdöntött. Ez főképpen a hidrometeorológia, hidrológiai és árvíz-levonulási tekintetben igaz. Hiszen soha nem látott tömegű eső hullott a Duna felső vízgyűjtőjén, ami a Duna felső folyásától Magyarország déli határáig minden eddigi vízhozamot és vízállást meghaladó árhullámot produkált. Budapesten például 31 cm-el haladta meg a vízállás a korábbi, 2006-os eddigi rekordot. „Rekord az árhullám a tekintetben is, hogy az eddigi „csúcsdöntések” rendre a hazai Duna Rajka – Budapest szakaszán történtek. Ennek az oka, hogy a Budapest alatti széles, lomha mederben az árhullám, a nagy medertározó térfogat miatt ellapul. Az idén viszont kis híján Mohácsig megdőltek az eddigi legmagasabb vízállások, jelezve a lefolyó víztömeg rendkívüli nagyságát is.
Csúcsot döntött az árhullám védekezési tekintetben is, hiszen rekordteljesítmény, hogy egy ilyen magasságú árhullám nem törte át a gátakat, nem öntött el nagy területeket, nem öntött el településeket, és főképpen, hogy nem követelt ember áldozatot Magyarországon. A védekezési munkák csúcsa 32 településen zajlott, úgynevezett „önkormányzati” védekezés keretében, sikeresen. Például, csak néhány nagyobbat kiemelve: Lábatlan, Esztergom, Vác, Paks, Báta, Baja. A Duna-kanyarban a jobbparton Pilismaróttól Budakalászig, a bal parton Szobtól Dunakesziig 18 településen zajlott megfeszített munka, nem csekély részben azért, mert ezek a települések az értékes vízparti részek felé terjeszkednek.
Az árhullám tapasztalatainak a feldolgozása és a helyreállítási munkák – mint rendesen -, rendkívüli intézkedések keretei között azonnal elkezdődnek, hogy a védművek és a védekezők felkészülten várhassák az esetleg érkező újabb árhullámot. A településeken is felmérik az elkészült ideiglenes védműveket, logisztikai elemeket, és szervezési megoldásokat. Ezek ismeretében, központi forrásból korszerűsítik, illetve ahol nincs, elkészítik 32 település vízárelhárítási – ár- és belvízvédekezési – tervét. Az egységes tervek érdekében az Országos Műszaki Irányító Törzs a tervezők számára előírta annak a módszertani segédletnek a használatát, amit a MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési tagozat a Kamara 2011 évi „feladatalapú pályázata” keretében készített.
Forrás: MMK VVT
Holéczy Ernő tagozati elnök bejelentette, hogy az MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat elnökségének tagjai lemondanak tisztségükről. A továbbiakban az elnökség ügyvivő elnökségként működik a tagozat 2013. szeptember 21-i tisztújító taggyűléséig. Az ügyvivő elnökség egyetlen feladata a taggyűlés megszervezése lesz.
Az indoklás elolvasható a Magyar Mérnöki Kamara honlapján.
Tájékoztatásul az alábbiakban közöljük dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnökének levelét.
Tisztelt Kolleganő, Kolléga!
Jelen levelemmel egy továbbképzési lehetőségre szeretném felhívni figyelmét.
A GEOINFO ALBA Nonprofit Kft - mely a Fejér Megyei Mérnöki Kamara (FMMK) tulajdonában működik - már közel 5 éve kötelezte el magát a kamarai továbbképzés terén. Mivel munkatársaink egy felsőfokú oktatási intézmény keretében akkor már régóta foglalkoztak a távoktatás módszertanával, így adott volt a lehetőség ennek alkalmazására. De változtattunk a módszertanon, és ehhez kidolgoztam az un. oktató-teszt megoldását. Ennek lényege az, hogy a megoldás során megjelölt hibás válasz esetén nincs pontlevonás, hanem megjelenítjük a helyes választ tartalmazó tananyag részletet, ezt követően az ismételten feltett kérdésre már könnyű lesz helyesen válaszolni. Ezért oktat a teszt.
A képzés és a vizsga is teljesen egyéni, nem kell utazni, nem kell munkaidőt veszteni, elég bármikor az internet hozzáférés, és végezheti. Eddig 4900 vizsga volt már rendszerünkben egyetlen bukás vagy ismétlés nélkül.
Áraink az országos összehasonlításban megállják a versenyt, modulonként 11.000 Ft (ÁFA mentes). /A Munkabiztonsági modul ennek fele, mivel a kérdések száma is kevesebb./
Látogassa meg honlapunkat: http://edu.geoinfoalba.hu, és nézze meg a bemutató modult! Ha tetszik a módszer és közeledik a kötelező vizsga ideje, regisztráljon és vizsgázzon!
Dr. Szepes András
az FMMK elnöke
Elsősorban a lánctartozások visszaszorítását szolgálja a polgári törvénykönyv (Ptk.), a közbeszerzési törvény és számos más jogszabály módosítása, amelyek folyamatosan lépnek hatályba – mondta Balázs Tamás, a Balázs & Holló Ügyvédi iroda vezető partnere sajtótájékoztatón. A jövő hónaptól működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely ellenőrzi az elvégzett építőipari munkát, és a véleményét elfogadja a bíróság is. Ehhez kapcsolódva módosul a polgári eljárási törvény is, mivel az ilyen ügyeket a bíróságok gyorsított eljárásban tárgyalják.
A fő szabály az, hogy legalább 400 millió forintnak kell lennie a követelésnek, hogy gyorsított eljárást lehessen alkalmazni, ez esetben viszont kivételt tesz a törvény, és kisebb összegre is jár a kedvezmény. A TSZSZ miatt módosult a rendőrségi törvény is. Amennyiben a szakértőt nem engedik be a helyszínre, a rendőrség segítségét kérheti, és az akadályozó fizeti a rendőri intézkedés számláját.
A Ptk. módosítása az építőipari tevékenységekre 30 napos fizetési határidőt ír elő szeptembertől. A felek 60 napos fizetést is kiköthetnek, de az ennél hosszabb fizetési határidő miatt már érvénytelen a szerződés. Amennyiben hatóság (az állam) áll a megrendelői pozícióban, akkor a 30 napon túli fizetési határidő kikötése érvényteleníti a szerződést. Már 2009 októberétől csak az végezhet építőipari kivitelezést, aki regisztrálta magát a kereskedelmi kamaránál. Ez év elejétől, aki regisztráció nélkül dolgozik, azt kötelező megbírságolni. Júliustól pedig az alvállalkozóit ki nem fizető építési vállalkozót törölni lehet a regiszterből.
Ha bíróság állapítja meg, hogy a fővállalkozó adósa maradt az alvállalkozónak, akkor értesítenie kell a kamarát. A nem fizetés miatt született elmarasztaló bírósági ítéleteket egy állami honlapon, az Állami Építésügyi Nyilvántartásban kell közzétenni.
Forrás: MTI
A 2013. május 30-án Győrött megrendezésre került "Épületvillamossági ismeretek épületgépészeknek és nem csak épületgépészeknek" című előadáson elhangzott anyagokat az alábbiakban elérhetővé tesszük minden érdeklődő számára.
Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat:
- 1. rész: Általános alapelvek
- 2. rész: Kockázatelemzés
- 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély
- 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben
- MSZ EN 62305 szabvány tartalmi jellemzése, összefoglalása
Hogyan kell kialakítani EPH hálózatokat
A Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról
Tüzoltó részére biztosítandó dokumentum
Ajánlott műszaki megoldások - Vasbeton szerkezetek
